Püspökszenteléssel, falunév-visszaadással, monoplános repüléssel, „mozis színdarabbal” és egy új szokás megjelenésével telt a szilveszter, illetve az újév Magyarországon száz évvel ezelőtt. 1911 és 1912 fordulóját idézzük most fel Mementó-sorozatunkban.
Száz évvel ezelőtt, 1911/12 fordulóján Magyarországon a választókerületek határainak átszabására merültek fel ötletek (nem úgy mint idén, amikor meg is valósulnak az efféle kormányzati elképzelések). 1911-ben az általános választójog körül lavíroztak a pártok, a hatalmon lévő politikai elit megpróbálta elkerülni a gyors demokratizálódást.
Mementó sorozatunkban ez alkalommal a budapesti mozizás kezdeteiről idézünk fel két filmtörténeti jelentőségű pillanatot. A hvg.hu olyan újságcikkekre bukkant 1911-ből és 1912-ből, amelyek szerint Kabos Gyula például nem 1914-ben, hanem évekkel előbb feltűnt a filmvásznon, de kitérünk egy gyorsan elhaló - és kevesek által ismert - műfaj, a Kinema-Sketch első megjelenésére is.
Száz évvel ezelőtt a karácsonyra készülődő magyar miniszterek alig-alig mertek nyilatkozni, mert az ellenzék és a kormánypártok vitája szinte megbénította a parlament működését. Karácsonyi vásárlási lázról ekkor még nem beszélhetünk ugyan, de a boldog békeidők utolsó éveinek egyikében szinte elárasztották a Pesti Hírlapot a hirdetések.
A pesti polgári lapok száz éve még nem igazán adtak hírt az első nemzetközi nőnapról. A Pesti Hírlap be sem számolt az 1911. március 19-ei eseményekről, a Pesti Napló pedig nem ünnepről, hanem tüntetésekről tudósított Németországból, Ausztriából és Svájcból. Nem tévedés a március 19-ei dátum: március 8. elsősorban a kommunista országokban terjedt el nemzetközi nőnapként, de csak 1917 után. Aztán a dolgok tovább bonyolódtak.